Korábbi bejegyzésünkben az osztatlan közös tulajdonokkal kapcsolatos főbb jellegzetességeket tudnivalókat ismertettünk, ebben a cikkünkben a legjobb és leggyorsabb megoldásokat járjuk körül.
Az osztatlan közös tulajdon problémája nem csak a nagyobb lakóházakat érinti, tipikus esetei az ikerházak és sorházak, de az utóbbiak esetében a megoldás is egyszerűbb. Jó tudni, hogy a pénzintézetek a hitelezést csak az úgynevezett használati szerződés, vagy társasház-alapító szerződés birtokában folytatják le.
Használati megállapodás
Az osztatlan közös tulajdon során a tulajdonosok használati szerződést készítenek. Az eljárás lefolytatását ügyvédi közreműködéssel is végeztethető. Mindenképp ajánlott ügyvéd által készített magánokiratba foglaltatni, illetve közjegyzői okiratba. Az érvényes használati szerződésnek számos alaki és tartalmi elemet kell tartalmazni, ugyanakkor részletesen tartalmazza az egyes tulajdonosok által kizárólagos használatú ingatlanrészeket, valamint a közösen használt területek megnevezését, például a tárolóhelyiségeket, a gépkocsi beállót, vagy az udvari területet. Tartalmazni kell az összes tulajdonos aláírását, és mellékelni kell részletes tervrajzot a saját és a közösen használt területekről.
Társasház-alapító szerződés
Jóval hosszadalmasabb és drágább a társasház-alapítás, amelyhez az összes tulajdonos együttes hozzájárulása szükséges. Az ügyintézésben a közös képviselő önállóan járhat el. Hasonlóan a használati megállapodáshoz a társasház-alapító okirat elkészítését közjegyzőre, vagy ügyvédre bízni.
Az elkészült okiratot az ingatlan-nyilvántartáson át kell vezettetni, és ezt követően kerülnek az egyes lakások saját tulajdonba. A társasházakkal kapcsolatosan – különösen a későbbi munkák szempontjából nem árt tudni, hogy az ingatlan bizonyos részei a továbbiakban is közös tulajdonban maradnak, mint a pince, a lépcsőház, a tető, és a tartószerkezet.